A hangtálak rövid története

A hangtálak rövid története

2019 November 04.

Hangtál

A hangtál egy fém tál, ami speciális ötvözetekből készül. A szanszkrit és a nepáli nyelvben Dhwani Patra a neve, ami rezonáló tálat jelent. A tálak megszólaltatásához egy fa ütőt használnak, aminek a vége bőrrel vagy bársonnyal van bevonva. A hangtál megszólaltatója egy hosszan kitartott gyengéd, de mégis intenzív hangot kap. A hangtál nagyszerűsége abban rejlik, hogy megszólaltatásához nem kell szakértőnek lenni, bárki képes ezt a hosszan csengő, magával ragadó egyedi hangot előidézni. Egyszerűsége és az egyedi hang által létre hozott kellemes atmoszféra tette ezt az eszközt népszerűvé.  

A hangtál mérete, formája, alakja, súlya, díszítése és minősége az előállítási folyamat függvénye. A tálak előállítása különböző technológiákkal történhet. A hagyományos tálak kézi kovácsolással, precíziós vagy viaszvesztéses öntéssel készülnek, de az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb teret hódított a gépi előállítás is. Az előállítási eljárás határozza meg a tál legfontosabb tulajdonságait: a hangszínt, hangmagasságot, harmóniát és a mindenre kiterjedő minőséget. A tál hangzásbeli minőségét elsősorban a megszólaltatott hang hossza és a hangrezgés minősége adja. Minél hosszabban zeng a tál hangja, annál jobb a tál minősége és annál jobb a hang által elérhető terápiás hatás.

Minden tálnak egyedi hangja van, aminek finomhangolására az öntési folyamat utolsó fázisában kerül sor. Ilyenkor még lehetőség van választani, hogy milyen típusú hang legyen a domináns. A hangterápia során általában a harmadik és ötödik oktáv közötti tiszta hangokat használnak. Bizonyos esetekben alkalmaznak ettől eltérő hangú hangtálakat is, de ez nem általános. A hangterápiát mester szinten alkalmazók és professzionális zenészek időnként testre szabják egy-egy hangtál tulajdonságait azzal, hogy a megrendelés során speciális ötvözetet és előállítási eljárást választanak.

A hangtál a zenében és a terápiás eljárások során változatosan használható. A hangterápia során az alkalmazás céljától és a terápia típusától függően alkalmazható egyetlen tál is, de a hivatásos hangterapeuták általában kettő vagy annál több tálat alkalmaznak, amit gyakran kiegészítenek más eszközökkel. A zenészek is általában kiegészítik a hangtálat más eszközökkel a koncertek során.

A hangtálat megszólaltatása során többféleképpen is elhelyezhetjük. Ha terápiás célból használjuk, akkor tarthatjuk a nyitott tenyerünkben, elhelyezhetjük – a terápiától függően – a test különböző pontjain vagy a speciálisan erre a célra készített párnán.

Habár a hangtálakat nagyon sokszor tibeti hangtálként említik az igazság az, hogy tradicionálisan Nepálban, Bhutánban, Kínában, Indiában, Burmában, Koreában és Japánban készülnek, és csak elenyésző részük származik Tibetből. Egy öreg lámával készült interjúban elhangzottak szerint Tibetben a kínai megszállás előtt mindössze három hangtál volt.

Úgy tartották, hogy ezek eredete Buddha idejére nyúlik vissza és nagy becsben tartották ezeket a tálakat. A monda szerint, ha valaki megszólaltatta a tálakat, akkor el lehetett dönteni, hogy pozitív vagy negatív a karmája. A negatív karmával rendelkező emberek nem tudták megszólaltatni a tálakat, vagy ha igen, akkor a tál által adott hang nagyon halk és torz volt. Ezzel szemben, ha pozitív karmával rendelkező ember szólaltatta meg a tálakat azok gyönyörű, tiszta, csengő hangot adtak. Ezek az ereklyeként számon-tartott tálak nagyon híresek voltak és vallási jelentőségük nagyon nagy volt, valószínűleg ez az oka, hogy a mai napig a hangtálakat tibeti eredetűnek tartják.

Könnyű belátni ennek a három tálnak a jelentőségét, hiszen a szerzetesek szerint, aki hallotta ezeket a tálakat – akár egyetlen tálat a háromból – énekelni, az soha nem kerül a pokolba vagy bármilyen alacsonyabb létezési formába. Az öreg lámák úgy tartják, hogy ezeknek az eredeti hangtálaknak több funkciója is volt. Egyrészt egyfajta harangként szolgáltak, ezzel hívták össze a lámákat, mert a tál megszólaltatása során olyan energiák szabadultak fel, amivel még a viszonylag halk hangot is nagy távolságokból lehetett hallani a hegyek között. Másrészt tanítási célokat is szolgáltak, a kiadott hang tanításként szolgált minden létezőnek. Azt tartják, hogy Buddha nem mindig tanított szavakkal, hanem a tálak segítségével. A hangtálak megszólaltatásával Buddha saját energiája segített a hang generálásában és ez az energia hordozta magában a tanítást.

Ahogy az egyik utolsó tibeti láma, Lama Lobsang Leshe fogalmazta egy interjúban néha Buddha nem a fizikai test által cselekszik, hanem a létrehozott energia segítségével. A legenda szerint ennek a három tálnak a hangja egészen különleges, aminek oka, hogy az elkészítésükhöz felhasznált egyik fém egy meteoritból származik, aminek teljesen más a minősége, mint bármely más fémé a világon.

A modern hangtálak mérete, anyaga, mintája függ a készítés helyétől, minden régió más és más típusú tálakat készít, a legismertebb és terápiás célra készült tálak általában Nepálból származnak. Napjainkban találkozni kristály, üveg és kerámia hangtálakkal is. Ezek tradicionálisan nem szolgáltak terápiás célokat, de napjainkban időnként, mint alternatív eszközök bekerülnek a terápiás kelléktárba. A hangtálak széles választéka, megszólaltatásuk egyszerűsége és terápiás hatásuk mára világszerte ismertté tette ezt a mélyen az ázsiai kultúrába ágyazott eszközt.

A nyugati világban használt hangtál megnevezés eredete az idők homályába veszik, de a Patan városából származó hagyományos fémöntéssel foglalkozó Kasa család tagjai szerint a név az 1960-as évekből származik. Ekkor kezdték el a nyugati turisták nagyobb számban látogatni Nepált. A világtól elzárt ország kultúrája felkeltette a turisták érdeklődését és egyre többen szerettek volna megismerkedni annak spirituális életével is. Ez vezetett oda, hogy egyre nőtt az érdeklődés a különböző vallási célra használt eszközök – tálak, harangok, cimbalmok és más spirituális eszközök iránt. A turisták érdeklődését mindennél jobban felkeltette a buddhizmus világa. Ennek oka, hogy ebben az időben telepedtek meg a Katmandu körüli völgyekben a Tibetből a kínai megszállás miatt menekülésre kényszerült lámák, akik magukkal hozták vallási rituáléikat és eszközeiket Nepálba. A hangtál különösen előkelő helyet foglalt el a figyelmet felkeltő eszközök sorában használatának egyszerűsége, terápiás funkciója és rabul ejtő hangja miatt.

Ahogy a helyi kézművesek szembesültek az egyre növekvő kereslettel nyilvánvalóvá vált, hogy egy olyan nevet kellett találni, ami a turisták számára is könnyen megjegyezhető és utal a tál funkciójára. A ma széles körben használt angol „Singing Bowl = éneklő tál” megnevezés magától adódóan alakult ki a katmandui piacokon, ahol egyre több nyugati turista kereste fel azokat a standokat, ahol a tálakat árulták. A hangtál nyugati nevének megszületése szimbolizálja a tradíció és a modern idők találkozását, továbbá a lokális és a globális kultúra összefonódását.

A kezdeti idők után a hangtálak iránti kereslet egyre csak nőtt, ami új lendületet adott a nepáli kézműves mestereknek és iparnak. Mind a kézzel készített hangtálak, mind a géppel préselt hangtálak kínálata növekedett az idők során, ma már komoly bevételi forrásnak számít előállításuk.

A géppel készített hangtálak előállítási technológiájuknál fogva olcsóbbak. Szépségükből és értékükből az előállítás módja semmit sem von le. Ezek a tálak tökéletesen megfelelnek vallási célokra, dekorációnak és ajándéknak. Ezzel szemben a kézműves tálak egyre ritkábbak, köszönhetően a ritka ötvözeteknek, amit az előállítások során használnak és a tradicionális technológiának, ami lényegesen több időt igényel, mint a géppel készített hangtálak előállítása. A tradicionális technológiának köszönhetően ezeknek a tálaknak a minősége teljesen más, mint a gépi tálaké. Az öntés utolsó fázisában végrehajtott finomhangolás lehetővé teszi a hangterápiában használt tiszta, jó minőségű hangok kialakítását. Ugyancsak a finomhangolás során alkalmazott technikák lehetővé teszik azt is, hogy a hang sokkal tovább rezegjen, mint egy gépi tál esetében. Ennek megfelelően ezeknek a tálaknak az ára magasabb, mint a gépi tálaké.